Cookie-k használata a honlapon
Mint a legtöbb weboldal, a cadterv.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. A Hozzájárulok gomb megnyomásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. További tudnivalókat a cookie-król, és arról, hogy lehet ezeket kikapcsolni, az adatkezelési tájékoztatóban talál.
Hozzájárulok

Mitől lesz sikeres egy fejlesztési projekt?

Közzétéve:  2016. március 01., kedd 15:41 Írta: 
Értékelés:
(1 szavazat)

5 fő tényező
Mi az az 5 fő tényező, ami meghatározza a projekt sikerességét, amikor egy célgép, ipari eszköz vagy más termék fejlesztéséről beszélünk? Egy új termék létrehozásánál vagy egy meglévő átalakításánál maga a tervezési folyamat csak egy feladat az összes szükséges lépés között, de nagyban meghatározza az idő és költségek alakulását és magát a projekt sikerességét.

Amire mindig szükség van:
1.    Célok meghatározása, mit szeretnénk "eredményként" kapni
2.    A feladat és a követelmények minél részletesebb meghatározása
3.    Projektterv/időterv, mérföldkövekkel, határidőkkel
4.    Tervezési környezet megadása, standardok, kötöttségek
5.    Jó kommunikáció

Nincs az a kis tervezési feladat, ahol ezek a feltételek ne tennék a projekt kimenetelét biztosabbá. Ahhoz, hogy ezeket az információkat rendszerezzük sok kérdésre kell válaszolnunk, ami gyakorlott segítséggel nagyban felgyorsítható és egyszerűsíthető.

Kell ennyi információ?

Igen, mert egy-egy feladattal kapcsolatban nehéz elsőre jól összefoglalni az információkat.
Az alábbi kérdések segítenek abban, hogy a feladat és a követelmények minél szélesebb körben és teljesebben legyenek összegyűjtve:
1.    Mik azok a fő funkciók, amiket a szerkezetnek/terméknek teljesítenie kell?
2.    Melyek a további "jó lenne, ha" funkciók?
3.    Van mintaként szolgáló konstrukció?
4.    Milyen visszajelzések jöttek a meglévő termékkel szemben?
5.    Kik használják vagy fogják használni a terméket, mik a visszajelzéseik?
6.    Milyen külső vagy belső előírásokat, standardokat kell betartani?
7.    Milyen költség, idő és gyártási keret közé kell a feladatot szorítani?

Egyszerűen fogalmazva minél több információt tudunk összegyűjteni a folyamat elején, annál inkább megtámogatjuk az optimális kialakíthatóságot. Már ezt az első lépést is a mérnökiroda hatékonyan meg tudja támogatni, kezdve onnan, hogy összefoglalja, rendszerezi az információkat és a jó kérdéseket teszi fel, hogy kiderüljön az is, milyen egyéb látens igények vannak, és hol lehetnek a projektben a meghatározó mérföldkövek és a szűk keresztmetszetek, legyen az konstrukció, gyártás, tesztelés, költség vagy idő tényező.


 


A megvalósítás

Sok esetben annyira elhúzódik az előkészítési/döntési fázis, ami nagyban beszűkíti a rendelkezésre álló időkeretet és ilyenkor kezdődik el a "számoljunk visszafelé" és határozzuk meg újra a határidőket, ahol az eredetileg betervezett biztonsági tartalékok elvesznek. Itt térül meg, ha jól rendszereztük az információkat és van egy jól felépített követelményjegyzékünk, projekttervünk, amihez mindig vissza tudunk nyúlni. Amikor a feladat a megvalósítási fázisba kerül, célszerű egyértelműen meghatározni a kiindulási állapotot, de mindig körültekintően kell megvizsgálni, hogy az mennyire felel meg vagy viszi félre a konstrukciót. Kevés az a projekt, ahol a tervezők teljes szabadságot kapnak, ezért érdemes a referenciákat olyan mértékben meghatározni, hogy az ne gátolja a tervezői kreativitást és a termék optimális kialakítását. A projekttervben meghatározott mérföldköveknél lehet módosítani a követelményeken viszont bármilyen időközbeni változtatásnál számolni kell az idő és költségtényezők változásával is.
Hogyan tudjuk megfelelő irányban terelni a kidolgozási fázist?
1.    Határozzuk meg a mérföldöveket, amikor a konstrukciót ellenőrizni szeretnénk!
2.    Az előtervek kialakításából minden kérdésre választ tudunk rajtuk keresztül adni a konstrukció jóságára, a gyártási, szerelési és a használat során felmerülő elvárásokra és lehetőséget biztosítanak az optimális irány kiválasztására.
3.    A konstrukció kidolgozásával párhuzamosan figyelembe kell venni a későbbi lépéseket is, legyen az gyárthatóság, szerelhetőség vagy a termék karbantartása.

A konstrukción dolgozó mérnökök a megrendelőt azzal tudják a leginkább támogatni, ha egy felmerülő probléma, kérdés esetén rögtön javaslatot, megoldási lehetőséget is adnak. Az a mérnökség, ahol a partnerek és a már elvégzett projektek számos, különböző iparágakból tevődnek össze, sokkal hatékonyabban tudnak reagálni egy új problémára és az addig megszerzett tapasztalatokat hatékonyan tudják használni minden konstrukciós feladatnál.
Emellett fontos a megrendelő, a tervező, a gyártó és az egyéb szakterületek folyamatos együttműködése és a fejlesztés során az időben történő bevonása, hogy ne utólag kelljen tüzet oltani és mindenki számára elfogadható és támogatott legyen a konstrukció.

Biztonság és kommunikáció

Amikor a megrendelő ajánlatot kér és kap egy tervezési feladattal kapcsolatban, akkor sok esetben "nagyon kevés" információ alapján kell jó döntést hoznia. Ahhoz, hogy mint a projekt felelőse biztosak legyünk abban, hogy jól döntöttünk, tudnunk kell, hogy "minden" figyelembe lett véve az ajánlatban és nem maradt ki egy olyan részlet sem, ami a projektet rossz irányba befolyásolná a későbbiekben. Emiatt bevett gyakorlat nálunk, hogy az ajánlat mellé készítünk egy összefoglaló prezentációt, ami a feladat összetettségétől függően egy koncepciót is tartalmaz, ha szükséges. Felsoroljuk a még nyitott kérdéseket és a meghatározásra, pontosításra váró tényezőket is, ezzel biztosítva, hogy ne csak néhány szám alapján kelljen a partnerünknek döntenie.

A biztonságot a projekt során nagyban növeli, ha:
1.    Minden résztvevő oldaláról van egy elsődleges kapcsolattartó, projektvezető
2.    Rendszeresen van státuszjelentés, hogy "hol áll" a projekt
3.    A következő határidő mennyire tartható, várható-e csúszás
4.    A megrendelő nem csak a végén lát egy kész konstrukciót

Ez a fajta kommunikáció az ügyfél részéről is több ráfordítást igényel, de megtérül a befektetett többlet energia.

Ehhez néhány eszköz, amit hatékonyan tudunk használni a kommunikáció során:
1.    Összefoglalók a megbeszélésekről, ami mindig tartalmazza a nyitott pontokat, új feladatokat, következő határidőket
2.    Védett adattár a biztonságos adatcseréhez
3.    3Dpdf a megrendelővel való egyeztetéshez 3D-s modelleken keresztül
A cél mindig az, hogy minden fél számára egyértelműen átadhatók és visszakereshetők legyenek a fejlesztés egyes fázisaiban, főleg a mérföldköveknél egyeztetett információk és állapotok. Így ha egy felmerülő probléma során vissza kell lépni egy-egy lépést, akkor egyszerűen vissza lehessen bontani a szükséges információkat, állapotokat.

 

Hol ér véget egy projekt?

Nem ér véget ott, hogy elkészítettük és kiadtuk a 3D/2D-s dokumentációt vagy gépkönyvet és az egyéb dokumentációkat, hanem a gyártást, beüzemelést követően is megfelelő támogatást kell nyújtani minden esetben, ha a partner részéről erre szükség van.

Még a tervezés során tisztázni kell:
1.    Mi lesz az életútja a terméknek?
2.    Melyek a kritikus alkatrészek/elemek?
3.    Milyen stratégia szükséges a karbantartásnál?
4.    Akarunk-e továbbfejlesztési potenciát hagyni a szerkezetben?
Emiatt például nem célszerű a tervezési-gyártási folyamatokat sem felcserélni, mert lehet, hogy rövid távon időt vagy költséget spórolunk meg, de a legtöbb esetben megbosszulja magát ez az önkényes csere és nem lesz gazdaságos a későbbi üzemeltetés, szervizelés, karbantartás vagy egy esetleges módosítás a terméken. Amennyiben körültekintő a fejlesztés, úgy nagyban támogatható és megnövelhető a célgép, ipari eszköz életútja. A megrendelő számára pedig ott a lehetőség, hogy biztosan segítséget fog kapni, amennyiben szüksége van rá.
 

Megjelent: 1137 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. március 04., péntek 11:47

Szerző információ

Németh Péter

Szólj hozzá!